Mazochista érzelmek I. évad 6. fejezet

Te hogyan reagálnál Joshua vallomására? Na és Ryu…? Mindjárt kiderül!

Ryu

- ……Szeretlek. - Ezt Josh mondta volna ki?
- Figyelj, Joshua, azért mert lefeküdtünk még nem várom el tőled, hogy szerelmet hazudj - felelem halkan.
- Csak akkor mond ki, ha igazán azt érzed - és elindulok a fürdő felé.
- Miért nem hiszed el? - hallom Josh szomorú hangját.
- Mert 3 nappal ezelőtt még a csókom is kiakasztott, Josh. - Belépek a zuhany alá, és magamra engedem a hideg vizet. Így nem hallom, hogy Joshua nagy lendülettel töri rám az ajtót.

Joshua

Nem hiszem el, hogy nem hisz nekem! Ilyen a világon nincs! Ő bemegy a fürdőbe, én pedig utána vágtatok. Bevágódom az ajtón.
- Mégis mikor hazudtam én neked, mondd!? Soha! És soha nem is fogok. Ha valakinek, hát neked tudnod kéne, hogy semmit sem gyűlölök jobban a hazugságoknál! Talán én tehetek róla, hogy három nap alatt tejesen kiforgattál önmagamból, és megváltoztattad az érzéseimet!? - kis szünetet tartok.
- Teljesen mindegy, hogy elvárod-e, vagy sem, most már belédszerettem! Rájöttem, hogy te vagy az egyetlen, aki még képes boldoggá tenni, és hogy ez már nem csak barátság. - Közelebb lépek hozzá.
- Tudod... mielőtt lefeküdtem veled, féltem...... féltem attól, hogy elveszítelek. Hát mi ez, ha nem szerelem!? Most is... amikor a közeledben vagyok, egyszerűen nem bírok magammal... már rég elvetted a szívemet! Érted!? Úgyhogy ne merd kétségbe vonni a szerelmemet! - Idézem Ryu egykori szavait.

Ryu

Falfehéren állok a zuhany alatt az ijedségtől. Joshua vallomása annyira meglepett, hogy csak hátrálni tudok, amíg a csempe hideg érintését nem érezem a hátamon.
- Ne merd kétségbe vonni a szerelmemet! - mondja végül, és én kezdek rájönni, hogy igazán szeret.
- Ne haragudj rám! - mondom, és a következő pillanatban megengedem a meleg vizet is, és magam mellé húzom Josht. A víz ömlik ránk, én kajánul mosolygok, és Josh elé térdelek.
Számba veszem, és érzem, ahogy egyre keményebb lesz. Belemarkol a hajamba, és már egyre gyorsabban mozgatja a csípőjét, a szopásommal egy ütemben. Imádom kényeztetni...

Joshua

- Ne haragudj rám! - mondja.
Magához ránt, és... ahhh... már megint a szája... érzem, ahogy a nyelve rátekeredik férfiasságomra. Hajába kapaszkodom, másra nem is vagyok képes. A víz csíkokban vándorol lefelé testünkön. Fölfelé nézve arcomat áztatom. Ez irtó jó érzés... Nem akarom leállítani, de muszáj lesz, mert ha így folytatja…… Erőmet összeszedve, vállánál fogva igyekszem eltolni őt, de nem engedi. Az öröm mámoros érzése felpezsdíti vérem, és egy nyögés kíséretében elélvezek... ma már másodszor.

Ryu

Látom rajta hogy nem bírja már tovább, tolna el magától, de nem engedem, és ő újra elélvez. Nedve különleges ízű és finom. Kezembe veszem a mosdókesztyűt, és fanyar citrus illatú tusfürdővel, komótosan, egy helyet sem hagyva ki megmosdatom. Fenekénél elidőzöm mire mosolyogva fenyeget meg a kezével. Vajon miért is? Egyszer át kéne élnie neki is, amit nekem, de nem erőltetek semmit... Talán egyszer. Mondanám, hogy menjen nyugodtan ki, míg végzek, de ahogy végignézek rajta, érzem, farkam kezd éledezni...
- Josh - fordulok háttal neki -, menj ki...!

Joshua

A mosdókesztyűvel törölgeti végig testemet... kényeztetése jól esik. Az viszont már kevésbé tetszik, amikor a fenekemnél matat. Tudja mikor...! Látom, ahogy végignéz rajtam, és egy pillanatra... Elfordul.
- Josh, menj ki! - Már csak a látványom is ennyire beindítja?
- Most meg miért szégyenlősködsz? - Hajolok füléhez, vállára hajtva fejem.
- Lehetnél velem olyan őszinte, mint a tested... azt az énedet jobban szeretem - mosolygok, miközben tenyereimet hasára tapasztom.

Ryu

Őszinte, mint a testem? Ezek szerint észrevette ágaskodó farkamat. Tenyerét hasamra tapasztja, majd azok a kezek elindulnak lefelé...
- Joshua... ne... neked nem... kell... - Alig tudom kimondani a szavakat, annyira elveszek az érzésben, amit a kezeivel okoz nekem. Mi van velem? Nem tudok betelni érintéseivel és csókjaival, amiket a nyakam hajlatára ad... Mozdulatai hajtják előre gyönyöröm, és már nagyon a végén járok.

Joshua

Tetszik neki a dolog, ezt kérdezni se kell. Milyen finom illata van! Nem tudok elszakadni nyakától, imádom ízlelgetni a bőrét. Felhajszolom a csúcsig, majd kezeit a csempére téve lecsúszik a földre.
- Látod, így már jobb - mondom, megfordulok, és a törölközőért nyúlnék, de...

Ryu

Már reszketek a gyönyörtől, mikor egy végső mozdulat után felkiáltok, és Josh kezébe élvezek. Állni nem tudok, ezért lassan csúszok le a csempén, amíg földet nem érek.
Josh törölközőért nyúl, én meg csak ülök, és szégyenszemre az izgalomtól és a fáradtságtól egyszerűen elájulok...

Joshua

Egyszerre Ryu csak úgy elájul, és elterül a földön.
- Ryu! Mi van veled? Hé! - Miért történik mindig ez? Azt hiszem nincsen nagy baja, ezért megtörölgetem őt is és magamat is, azután beviszem a szobába, és az ágyra fektetem. Túl sok volt ez neki egyszerre. Tekintve, hogy nincs más ruhám, visszaveszem a bokszeremet, hozzábújok, és betakargatom magunkat.
- Tényleg elraboltad már a szívemet - suttogom.

Ryu

- Tényleg elraboltad már a szívemet - suttogja, éppen mikor magamhoz térek. Szívem olyan hatalmasat dobban, hogy ő is meghallja.
- Jól vagy? - kérdezi.
- Sosem voltam jobban - felelem, és már húznám is magamra, mikor gyöngéden lefogja a kezeimet.
- Ryu, nem lehet, ki vagy merülve teljesen, holnap is van nap. - De mi van, ha holnap rájön, hogy... mégsem szeretne azonos nemű társat magának? Akkor mi lesz velem...? A félelem magába szív, és csak nem enged...
- Josh... mi lesz holnap? Titkolni akarod? Mondjuk, megérteném, rám senki nem lenne büszke, mint társ.

Joshua

Titkolni? Ezen még nem is gondolkodtam. Neki biztosan nem esne jól.
- Ismersz, vagy nem? Sosem szokott érdekelni mások véleménye, úgyhogy most sem fog. Hacsak te nem akarod úgy, én nyíltan felvállalom, hogy járunk. Mondjuk, nem tudom, neked nem-e okozna problémát a közönség miatt - kérdőn nézek rá.

Ryu

Problémát?
- Nem, nem fog, én szeretném, ha mindenki tudná, hogy téged szeretlek, hogy már a nevedet is kimondhassam, ha kérdezik, kinek énekeltem akkor azt a dalt a bár előtt.
- De neked nem lesz rossz, nem fognak kiakadni, hogy hetero létedre egy fiú a szeretőd? Nem akarom, hogy miattam bántsanak. És... Joshua... páran biztos mesélni fognak dolgokat rólam... ne higgy el mindent, kérlek! - kérlelem halkan. Az eddigi életem minden mocska, minden napja rám nehezedik...

Joshua

- Azt azért had szögezzem le, hogy a sajtónak, meg egyéb nyilvánossági csodáknak nem engedem kiadni a nevem. Nem szeretem a felhajtást. Még csak az kéne, hogy újságíró firkászok lepjék el a bárt. Viszont, amikor mellettem leszel, egy percig sem fogok titkolózni, és a barátaidnak te is nyugodtan elmondhatod. Ami pedig a meséket illeti... egy dologra kérlek... mindig legyél őszinte hozzám! Ha megteszed, sosem fogok kételkedni a szavadban, és senki másnak nem fogok hinni, csak neked, rendben?

Ryu

- Semmi nincs, amit nem tudsz rólam - mondom, de egy pillanattal később bevillan Akira fenyegetése... Bassza meg... ezt Josh még nem tudja… talán jobb is, mert nem akarom elveszíteni, és azt sem, hogy neki essen Akirának... Majd megoldom valahogy. Rövid gondolkodásom felkeltette Joshua figyelmét, mert hozzám hajolva kérdezi…
- Biztos, nincs semmi, Ryu?
- Nincs - csak azon gondolkodtam, hogy előbb-utóbb valaki meg fogja súgni a sajtónak, hogy velem jársz, és ezt nem tudjuk elkerülni. Ha annyira rossz neked, akkor nem jövök a bárba többet, majd találkozunk máshol...

Joshua

- Mi? Megőrültél? A fél életedet a bárban töltöd, most meg egyszerűen kitiltanád magad? Ezt nem teheted! Igenis eljössz! Majd megoldjuk valahogy! Ha mást nem, kiteszek egy táblát „Újságíróknak a belépés tilos!” felirattal, vagy egyszerűen kirugdosom őket. Nem akarom, hogy befolyással legyenek ránk. Ez a mi életünk, és másnak nem lehet beleszólása!

Ryu

Joshua még mindig nem érti, hogy mivel jár az én életem, hogy a banda nyomában vannak jó sztorira lesve, ennél nagyobb hír pedig nem lesz mostanában, minthogy velem jár.
- Ez nem így működik - mondom halkan és szomorúan. Már látom előre, hogy Josh hamar lapátra tesz, amint megjelenik az első cikk. Nem akarom az ő életét is tönkre tenni, de elengedni sem tudom... Mit kéne tennem? Már annyira rosszul vagyok az idegtől, hogy remegek...

Joshua

- Ez nem így működik - mondja, majd némaságba temetkezik. Tekintete szomorú, és remeg is.
- Hé... nem hagyom, hogy közénk álljanak... bízz bennem! - mondom, majd ajkaira hajolva megcsókolom. Gondolok egyet, és a takarót magasba lebbentve, lábamat átlendítve Ryura fordulok, a takaró pedig ránk hullva elbújtat minket.

Ryu

Josh teljes hosszában fekszik rajtam, nekem pedig, hogy eltereljem gondolataimat teste melegéről, az előbbi mondata jár a fejemben. „Nem hagyom, hogy közénk álljanak.” Istenem, bár igaza lenne, és erről még valami más is eszembe jut.
- Josh, Anyukádnak hogy mondod meg? – kérdezem, mert kíváncsi is vagyok, és mert a teste egyre jobban izgatja a máris keményedni akaró farkamat.

Joshua

Most kicsit kikerekednek szemeim, és csak nézek. Anyukám...nak?
- Őszintén szólva, nem hiszem, hogy túlzottan beleszólna a dologba. Mindig is hibásnak érezte magát „amiatt”... és így, szerintem, ha undorral is, de elfogadná, ha megmondanám neki, hogy számomra így a legjobb. - Közben megérzem Ryu merevedését. Nem sokáig bírta.
- Megcsókolhatlak? - kérdezem kacéran.

Ryu

Kérdésére nem válaszolok, csak szenvedélyesen, vadul megcsókolom. Ő sem marad tétlen, és pár perccel később már mindketten meztelenül simogatjuk egymást.
- Nem tudok betelni veled Joshua - lehelem egy kis simogatás és farokbecézgetés után.
- Akarlak, most - és számmal újra lehajolok Josh farkára, aki felhördül, és egyetlen mozdulattal a hasamra fektet.

Joshua

Szavai mindig kábulatba ejtenek, de most nem engedek neki. Amikor ismét férfiasságomhoz hajolna, hasára fektetem.
Teljes testsúlyommal nehezedek rá, és halkan megjegyzem:
- Ma már ebből nem eszel... - Nem sokon múlik, hogy ne nevessem el magam, de kibírom. Legurulok róla, és a falnak fordulok. Most biztosan duzzog a kis huncutja, de tényleg nem akarom, hogy megerőltesse magát. Inkább megkérdezem:
- Holnap sem akarsz egyetemre menni? Már elég régen voltál.

Ryu

Ezt nem hiszem el... Hogy a francba tud ilyenkor az egyetemről kérdezni……? Alig bírok magammal, annyira kívánom, ahogy rajtam feküdt... á, most meg... egyetem. Tényleg be kéne már mennem, sokat hiányoztam, és lesz egy vizsgám… bassza meg, három nap múlva. Teljesen kiment a fejemből, annyira lefoglalt, hogy Joshuát magaménak tudjam. Amennyire szívén viseli, hogy meglegyen az összes vizsgám, ha elmondom, hogy mikor lesz a következő, biztos vagyok benne, hogy addig a báron kívül nem találkozik velem. Azt meg nem akarom. Ráadásul matek vizsga, ami nem igazán megy nekem... Josh meg nagyon jó az ilyenben...
- Josh, segítenél majd egy kicsit? Őőő... szóval három nap múlva matekvizsga, és én teljesen elfelejtettem - nézek rá bociszemekkel.

Joshua

- Ezt most nem mondod komolyan! - fordulok felé.
- Három nap? - Ahogy néz...
- Hahhhh... - sóhajtok hangosan.
- Jól van, segítek neked. A délelőttjeimet rászánom, és végigvesszük az összes anyagot. De előre szólok, nem lesz könnyű, pláne, ha elméletet is kérdeznek. Holnap reggel adok neked feladatokat, és amíg megoldod, kitakarítom a lakásodat... így jó lesz?

Ryu

Nem - mondanám, mert ha arra gondolok, hogy én tanulok, ő meg a lakást takarítja előttem… ááááá... rémálom lesz, de csak ennyit mondok:
- Köszönöm, Joshua… szeretlek. - Aztán szép nagyot korog a gyomrom.
- Te nem vagy éhes? - fordulok feléje.

Joshua

- Há-há-há-há! - nevetek fel hangosan. Ezt még én is hallottam.
- De igen, eléggé megéheztem. Készítsek valamit, vagy rendeljünk pizzát?

Ryu

- Pizzát kérek - jelentem ki, mert nem akarom, hogy Josh most nekiálljon főzni valamit. Azt akarom, hogy velem legyen!!!! Mindig!!!! Megrendeli a kaját, majd visszaül mellém. Nyúlnék, hogy magamhoz húzzam, de rám szól.
- Ryu, nem volt elég? - Hát nem - gondolom magamban. Belőle sosem elég! Ölelni akarom, csókolni, nézni a vágytól ködös tekintetét, hallani, ahogy el-elakad a hangja, az apró nyögéseit, és érezni, mikor összerándul a teste, ha elélvez…… most fejezd be Ryu, mert a végén ráugrasz...!

Joshua

Megrendelem a pizzát, majd amikor visszamegyek Ryuhoz, ő ismét magához vonna.
- Ryu, nem volt elég? - kérdezem. Egy kissé elszontyolodik, de ezzel most nemigen tudok mit kezdeni.
- Mindjárt megérkezik a kajánk, úgyhogy felöltözöm. Te maradj csak úgy, ahogy vagy, majd én átveszem, és behozom. - Összeszedem földön szétszórt ruháimat, és az ágy mellett, annak hátat fordítva, felkapkodom őket magamra. Amikor ingemet gombolnám, egyszerre csak azt érzem, hogy Ryu belekapaszkodik az ingem sarkába. Félig hátrafordulok. Ryu könyörgő, bús szemeivel néz.
- De én…… szeretnék veled lenni... - Kezei remegnek.
Ekkor becsöngetnek. Megfogom Ryu csuklóit, mire ujjai elengedik ruhámat, és lehajtja fejét. Lehajolok hozzá, és odasúgom neki:
- Mindjárt jövök. - Elengedem kezeit, és átveszem a pizzát. Jó illata van, most készült. Beviszem a szobába, és az ott lévő asztalkára teszem. Ezután Ryu felé fordulok, aki még mindig ugyanúgy ül, ahogy otthagytam.

Ryu

Hiába mondom, hogy szeretnék vele lenni, nem akarja, és inkább megy, hogy átvegye a pizzát... az fontosabb, mi...!? Behozza, és leteszi az asztalra.
- Felvágjam? - kérdezi halkan.
- Ha akarod - felelem. Már nem is vagyok éhes... nem érdekel... aludni akarok... felejteni... őt…… nem lefeküdni akartam vele… csak hogy átöleljen... hogy érezzem, hogy szeret.
Bebújok az ágyba és magamra húzom a takarót.

Joshua

Felvágom a pizzát, és egy szeletet odaviszek Ryunak, aki ekkor már takarójába burkolózva fekszik. Leülök.
- Mi az, nem te mondtad, hogy éhes vagy? - Nem felel.
- Vagy talán azt akarod, hogy megetesselek? - Na, erre már mocorogni kezd. Felém fordul, és combomra teszi kezét, de nem mond semmit.
- Most haragszol rám? Egy kapcsolat nem csak a szeretkezésről szól. - Megint semmi.
- Ha nem akarod, nem alszom melletted, de akkor is egyél valamit! - próbálkozom.

Ryu

- Nem vagyok gyerek!!! Ne beszélj úgy velem! - kiabálok a fennakadt szemű Joshra.
- Neked, ha hozzád érek, az azt jelenti, azt akarom, kefélj meg?
- És ha nem akarsz, akkor nem alszol velem! - puffogok mint egy gyerek... gyerek? ...Elvörösödöm... olyan vagyok...
- Joshua, ne haragudj... az emlékek... jönnek sorra... arról az éjszakáról. Szörnyen viselkedem, ugye? - és már rá sem merek nézni...

Joshua

Elkezd kiabálni velem, és ez egy kicsit ijesztő. Emlékek...
- Szeretnél beszélgetni azokról a bizonyos emlékekről? Én szívesen meghallgatlak, sőt, szeretném, ha elmondanád, mi nyomja a lelked! Lehet, hogy nem tudok segíteni, de mégis... talán könnyebb lenne neked, ha nem egymagad cipelnéd a terhed. Támaszkodj rám! - mondom csendesen.

Ryu

- Támaszkodj rám! - mondja csendesen... Talán... most elmondhatom…
- Akkor éjjel... a szerelmem… legalábbis azt hittem... felhívott... magához... hogy végre együtt legyünk... Előtte még nem voltam senkivel... boldog voltam... Egész nap azon járt az eszem, milyen lesz... mennyire fáj majd az első, és hogy milyen lesz, ha jó lesz...... hát fájt... Nem egyedül volt... a haverjaival…… el akartam futni, de…… elkaptak…… egész éjjel... egymás után... - szinte érzem az akkori fájdalmat, a megaláztatást, és már nem bírom ki tovább, a fájdalmas sírás kiszakad belőlem.

Joshua

Tudtam, hogy megerőszakolták, de ez azért durvább, mint gondoltam.
- Sírd csak ki magad nyugodtan - ölelem át minden szeretetemmel, és ahogy belémkapaszkodik, elkezdem ringatni karjaimban.
- Azoknak a fickóknak fogalmuk sem lehetett arról, mit is jelent szeretni. Ahhoz az egyhez meg... túl jó voltál. Meg sem érdemelt az a szemét! ...De lehet…… hogy én sem érdemellek meg……

Ryu

- De lehet…… hogy én sem érdemellek meg…… - hallom a hangját, miközben ringat a karjaiban.
- Miről beszélsz, Joshua? - Mi az, hogy nem érdemelsz meg? Én nem vagyok való hozzád - mondom olyan halk hangon, hogy nem vagyok benne biztos, hogy hallja.
- Betörtem az életedbe, hogy ne csak a barátod legyek, hanem a szerelmed… és nem törődtem vele, jó-e ez neked... nincs-e valaki, aki fontos számodra… egy lány... Nem tudhatom, mert Nina után már nem mondtál semmit az ilyen dolgaidról. Joshua, van valaki aki...? - nem merem folytatni.

Joshua

- Hogy mondhatsz ilyet? Ha lenne bárkim is rajtad kívül, szerinted lefeküdtem volna veled? - egy kicsit fáj, hogy ilyenekre gondolt.
- És ne alacsonyítsd le magad! A történtek megviseltek, de te még mindig ugyan az a kedves ember vagy, akit mindig is ismertem. Mindig figyelsz mások érzéseire, és igenis törődsz másokkal, ahogy velem is. Én vagyok az egyedüli, aki mindig önzőn viselkedik. Mindig is törékeny voltál érzelmileg, és amikor látom, milyen sebezhető vagy, mindig csak az jár a fejemben, hogy meg kell védenem téged, mert nem akarok még egy... számomra fontos személyt elveszíteni... De látod, már megint csak magamra gondolok...

Ryu

- Joshua, nem védhetsz meg mindentől és nem is kell... és engem nem fogsz elveszíteni… ha csak nem akarattal veszítesz el - mosolygok rá a könnyeimen át.
- Josh, kérdezhetek valamit? – megvárom, míg bólint.
- Milyen nővel lenni? És velem milyen volt? Mit éreztél? - Hoppá ez már három kérdés, de nagyon kíváncsi vagyok.

Joshua

Mint mindig, megint meglepett. Hogy milyen…… és mit……?
- Nos... nekem Nina volt az egyetlen, így csak azt tudom elmondani, hogy vele milyen volt. - Kicsit zavaró erről beszélni.
- Izéé... szóval... nagyon szerettem vele lenni... de ő nem csinált olyan dolgokat, mint te... például a száddal... na meg... csak az ágyban voltunk... és te szűkebb vagy nála, ami izgató…… és……… hát…… szóval…… - de rohadt nehéz kimondani.
- ...veled jobban éreztem magam - hadarom el egy szuszra a végét. Már rá sem merek nézni.
- Veled lehettem vadabb és szenvedélyesebb, és ez nagyon jó érzés volt…… - Most minden lélekjelenlétemet összekaparva szemei legmélyére süllyesztem tekintetem.
- És hogy mit érzek... azt már mondtam.... Lángoló szerelmet.

Ryu

„Lángoló szerelmet!” „Veled lehettem vadabb, és szenvedélyesebb, és ez nagyon jó érzés volt!”
- Joshua - nehezen találom a szavakat, mert arra nem számítottam... hogy Josh ennyire megszeret három nap alatt. Ugyan azt érzi, amit én? És ilyen nyíltan bevallja. Jobb voltam, mint NINA!!! Tudtam, hogy nagyon szerette, azt hittem, azt mondja vele jobb volt.
- Köszönöm - súgom a fülébe halkan.
- Velem legyél mindig vad és szenvedélyes, és ha valamit szeretnél, mondd meg és teljesítem, jó? Joshua, én nem tudom ilyen szépen elmondani neked, hogy én mit éreztem, csak azt, hogy sosem felejtem el ezt az éjszakát. És ha valaha mást fogsz szeretni, sosem fogom elfelejteni, milyen jó voltál hozzám… elengedlek... mert a te boldogságod mindennél fontosabb nekem - mondom, és karjai közé bújok.

Joshua

- Nem akarok mást szeretni, csak téged! - Közelsége melegséget sugárzó, nem hittem, hogy még valaha érezhetem ezt valaki mellett. Egy kis ideig így maradunk, majd megkérdezem:
- Tehát teljesíted minden kívánságom? Akkor csókolj meg... úgy igazán! - Nem kell neki kétszer mondani, máris ajkaimra tapad, és az eddigi talán legszenvedélyesebb csókunkat éljük át. Csak csókol és csókol és csókol... Mellette úgy érzem, minden fájdalmam elszáll.

Ryu

Csak engem akar szeretni… Úgy érzem, kicsi szívem kiugrik a helyéből... Joshua csókot kér, és én minden érzésem, szerelmem beleadom, és nem hagyom abba... nem engedem el... majd egy határozott mozdulattal az ágyra taszítom… már hajolnék az ágyéka felé, de aztán elszégyellem magam… már megint én akarom... miért van ilyen hatással rám...? Már akkor is kívánom, ha csak beszél hozzám.
- Most inkább aludni szeretnél? - kérdezem.

Joshua

Csak azt veszem észre, ahogy az ágyon landolok.
- Most inkább aludni szeretnél?
- Ez most kérdés akart lenni!? Most csak egy dolgot akarok, és az te vagy! Néha gondolj arra, hogy én is férfiből vagyok! Előzőleg is csak miattad nem akartam... - Kicsit zavarba jövök saját szavaim hallatán, de azután megérzem ujjait ingem alatt.

Ryu

Csak miattam? Ennyi elég is és ujjaim már az inge alatt matatnak… Olyan gyönyörű teste van. Élvezettel simogatom mindenhol, karját, mellkasát, ahol elidőzőm mellbimbóinál, számmal finoman izgatva őket. Hallom szapora lélegzetét, teste remegését, és nem bírom tovább. Hirtelen lerántom róla a nadrágot és már hajolok is ágyékára. Finoman számba veszem, kezeim körbefogják, nyelvem farka tetejét kényezteti...

Joshua

Tudtam, mi lesz, ha ilyeneket mondok neki, mégsem bánom. Vele akarok lenni. Ahogy kényeztet... a valóság megszűnik létezni körülöttünk. Csak ő van, és én. Már csak a felsőtestemen való simogatásai is izgalomba hoznak. Olyan finom kezei vannak, de az ajkaihoz, még azok sem foghatók... főleg amikor lent használja őket. Minden egyes mozdulat, amit a farkamon végez, egyre magasabb, és magasabb szintre emeli pulzusomat. Épp a farkam hegyét nyalogatja, és már megint érzem a piercingjét.
- Ahhh... - Nem tudom visszafojtani nyögésemet, ahhoz túl jó érzés.
- Szeretnélek... haaaah... megérinteni-h... belülről…… HAH... neh... így… mindjárt…

Ryu

- Én is ezt szeretném – mondom, és már nyúlok is a síkosítóért, Josh kezébe nyomom és hason fekve eldobom magam az ágyon. Kis idő múlva már érzem is Joshua finom ujját magamban… egy… finoman tágít, hogy ne fájjon… kettő... eléri a prosztatámat, és én már csak remegek a kéjtől. Bár... ez már fáj, de Joshua csak izgat, izgat...
- Ahhh, még…! - Öntudatlanul nyomom a fenekem hátra, hogy még jobban érezzem, mikor már nem elég, hogy csak az ujjai vannak bennem, rekedten mondom…
- Most, Josh, most…! - és már érzem is, hogy bennem van…… Áááhhh, csak nyöszörögni tudok, miközben elélvezek.
- Sajnálom... súgok hátra égővörös képpel.

Joshua

Ez nem sokon múlt... majdnem elmentem idő előtt. Szétkenem a síkosítót ujjaimon, és a farkamra is teszek. Ryu közben hasra fekszik. Tehát hátulról akarja. Egy újabb dolog, amit eddig nem csináltam… Nina nem engedte. Először csak egy ujjammal tágítom… csak óvatosan. Úgy látom, nem fáj neki, ezért még egy ujjamat benyomom. Igyekszem megkeresni az erogén zónája legérzékenyebb pontját, és ott izgatni. Egyre élesedő sikolyai jelzik, hogy jó helyen kutatok.
- Most, Josh most…! - hallom élvezettől felfűtött hangját. Nem akarom megváratni, ezért csípőjénél megragadom, és mélyen beléhatolok, ő pedig……… elélvezett?
- Sajnálom… - súgja hátra. Arca lángol.
- Öh… semmi baj… - nézek félre. Már nekem se kellene sok, szinte pengéken táncolok, amiatt, amit a szájával művelt, de hát…… ez… egy kicsit így kínos… Kihúznám belőle vesszőmet, amikor Ryu hirtelen meglök, hogy elmerüljek forróságában, majd nagy lendülettel előre dönti testét, úgy, hogy csak a makkom maradjon benne, és rászorít fenekével. Ennyi már elég is, hogy az utolsó cérnaszál is elpattanjon, és reszelős kiáltásommal én is kövessem őt, átlépve a gyönyör kapuját.
- Haaaahhh… Ryu………… - Testem még mindig remeg, ahogy elválok tőle.

Ryu

Lassan mellém fekszik remegő testtel, érzem, hogy jól érezte magát, de volt egy pillanat, ami kínos volt neki. Tudom mi, de mit csináljak, szerintem már attól is elélveznék, ha csak simogatna. Azért van ez, mert szerelmes vagyok, mert szeretem? Ennyire hatással van ez rám? De megfogadom magamban, hogy nem lesz ilyen, ha fogcsikorgatva is, de együtt megyünk el legközelebb. Látom fáradtan pislog, ami nem csoda tekintve, hogy...
Magamhoz húzom, fejemet mellkasára ejtem, és csak ennyit mondok - Aludj, Szerelmem!
Álmodom... Rosszat... Nagyon rosszat…… Joshua átölel egy nőt és megcsókolja... ver a víz… fel akarok ébredni, és egy írás jut az eszembe, amit valahol olvastam, és most kezdem érteni miről is szól.

„A szerelem a köztudatban a szeretet egy magasabb rendű, nemesebb formája, de nem így van. A szerelem minden, de nem szeretet. Pontosabban azon alapul, de túllép rajta. Amikor igazán szeretsz valakit, olyannyira, hogy a tested és a lelked is odaadod neki, ugyanezt várod cserébe. Sőt, többet! Teljesen ki akarod sajátítani, egy idő után már attól féltékeny leszel, ha máshoz szól, ha másra néz. Folyton kétségek gyötörnek, folyton bizonytalan vagy, és folyton csak őt akarod. Hallani akarod újra és újra, ahogy azt mondja, szeret, és senki mást, hogy csodálatosnak talál téged, hogy imád, hogy a Tiéd az élete, s hogy örökké együtt lesztek, sosem hagy el. A szerelem minden, csak nem önzetlen és nemes. Ez a legmocskosabb érzés, a legkevésbé szép.”

Neem, én nem ezt akarom, nem ezt…… A szerelem nem ilyen... ha igazán szereted... elengeded... Testem tocsog az izzadságban, és saját hangom kiabálására ébredek... és...
Joshua nincs mellettem.

Nincs hozzászólás.